Az ortopéd orvosi vizsgálatról néha ismeretlenül csengő diagnózissal távozik a kétségbeesett szülő: scoliosis.
De mi is az a scoliosis? A gerinc frontális síkban oldalirányba történő görbülete, amihez a csigolyák elfordulása is társul. Köznyelven gerincferdülés.
A scoliosison belül beszélhetünk funkcionális illetve strukturális scoliosisról.
A funkcionális scoliosis:
A funkcionális scoliosis egyik jellemzője, hogy csak oldalirányú elhajlás figyelhető meg, nem jelenik meg csavarodás a gerincben. Megkülönböztetéséül szolgál, hogy az előrehajlási teszt során bordapúp nem látható. A kezelési cél a hátizom és a törzsizom megerősítése.
A strukturális scoliosis:
Ezzel szemben a strukturális scoliosis rögzült deformitást jelent. Az esetek 85% -ában ismeretlen eredetű, idiopathiás scoliosissal állunk szemben.
Egy kombinált deformitás, amely során a gerinc a tér mindhárom síkjában deformálódik, és a csigolyák fordulásával jár együtt.
Leggyakrabban a pubertás kor előtti, 20 Cobb fokot meghaladó görbület a népesség 5% ában észlelhető.
Lefolyása:
A beteség kimeneteléről nem beszélhetünk általánosan, minden páciensnél más és más. Azonban általánosságban elmondható, hogy a kisebb görbületek (10 Cobb fok alatt) jó prognózisúak, míg a korán megjelent gerincferdülés esetében nagyobb progresszióra (romlásra) lehet számítani. Továbbá a következményeket tekintve elmondható, hogy a súlyos 60 fokot meghaladó görbületek esetén respiratórikus problémák várhatóak, 80-90 fok körüli értéknél szív- és tüdőproblémákkal számolhatunk.
Mi is változik meg scoliosis esetén:
Egy scoliotikus gerinc esetében a egészséges gerinctől eltér a görbületek, a csigolyák alakja, elhelyezkedése, ezáltal a hozzájuk kapcsolódó bordák lefutása, így a mellkas térfogata, alakja a létrejövő mozgások és a mozgások tengelyeinek elhelyezkedése is. A csontos képleteken eredő és tapadó izmok, szalagok, kötőszövetes elemek lefutása, elhelyezkedése és működése is eltér. Mindezek mellett megváltozik a szövetek rugalmassága, illetve közvetetten érintettek a mellkasban elhelyezkedő életfontosságú szervek, mint a szív és a tüdő, ezáltal a vérkeringés és a légzés mechanizmusa, így az élettani mechanizmusok.
A görbületnek megfelelően bordapúp és bordavölgy alakul ki elöl és hátul a mellkason. A bordapúp alatti területeken a tüdő működése nem gátolt, ezért a légcsere nagy része itt megy végbe, amíg a völgyben lévő tüdőfélre a bordák nyomást gyakorolnak, így az adott tüdőfél nem tud megfelelően tágulni, így a légmozgás itt korlátozottá válik, megváltozik a légzés mechanizmusa.
A scoliotikus légzésre jellemző, hogy a mellkast a már amúgy is kitágult területei felé tágítja, minden egyes légvétellel fokozva a deformitást.
10 fok alatti görbület esetén:
A 10 fok alatti görbületek alig láthatóak, pubertás előtt diagnosztizált scoliosis esetén nem igényelnek terápiát a félévenkénti orvosi kontrollon kívül. A vizsgálatok a pubertás ideje alatt negyedéves időszakonként ajánlottak, amíg a növekedés be nem fejeződik.
10-20 fok esetén:
Ilyen kisebb fokú görbületek esetében szintén fontos a rendszeres orvosi kontroll, különösen gyerekkorban, a pubertás kor előtt és alatt is rendszeresen. 10 – 20 fokos görbületnél rendszeres gyógytorna szükséges, különösen pubertárskorban, amikor egy- egy növekedési ssakasz után az a veszély áll fenn, hogy korzettet (fűzőt) kell viselni, és akár intenzív kezelés is szükségessé válhat.
20-30 fok:
Ekkora görbület esetében a gyógytorna a mindennapok szerves részét kell hogy képezze. Sajnos elengedhetetlen a napi szinten végzett gyógytorna fűző viseletével együtt. A pubertáskor vége után általában jó prognosis jellemző. Ezért elég csak évente orvosi kontrollra járni a gyógytorna mellett.
30-50 fok:
Gyermekkorban diagnosztizált 30 fok feletti görbület esetében intenzív kezelésre van szükség annak érdekében, hogy elkerüljük az esetleges műtétet. Elképzelhető, hogy az intenzív gyógytorna, illetve a fűző viselése ellenére is romlik a görbület. A korzettviselés idejének hossza ebben az esetben elhúzódik, a terápia a felnőtt korban is szükséges évenkénti orvosi kontrollal.
50 fok felett:
Ha 6 éves kor alatt a scoliosis mértéke eléri az 50 fokot, kedvezőtlen prognózissal kell számolnunk. Cél az operáció idejének minél későbbre halasztása. Sajnos a műtét szinte elkerülhetetlen ebben az esetben. A kontrollvizsgálatok három havonta követik egymást. A páciens mindennapjainak szerves részét képezi a gyógytorna. Ha a terápia ellenére is romlik a görbület, még a pubertáskor előtt az operáció elkerülhetetlenné válik. Abban az esetben, ha valamilyen más betegségből kifolyólag nem kerülhet sor a műtétre, akkor a cél a görbület 90 Cobb fok alatt tartása, hogy később ne kelljen cardiovascularis betegségekkel számolnunk.
A korzett a deformitások korrekciójára szolgáló fűző, amely a betegség romlásának megállítására hivatott. Napjainkban a Cheneau korzett használata terjedt el, amely háromdimenzióban korrigálja a scoliosban szenvedő páciens gerincét. A páciensek a nap 23 órájában hordják az fűzőt, fokozatosan szoktatják hozzá a viseléséhez őket. A korzett viselése elengedhetetlen kiegészítő kelléke a gyógytornának 20 Cobb fok feletti görbületek esetében.
Az idiopathiás scoliosis egyik hatékony kezelési módszere a Schroth terápia. A terápia történelme egészen az 1920-as évekig nyúlik vissza, amikor is Katharina Schroth, aki szintén scoliosisban szenvedett, saját magán kísérletezte ki a terápiát. Az alapötletet egy leeresztett gumilabda adta, amelynek a behorpadt oldalát levegő segítségével korrigálni lehet. Mindmáig fontos a visuális kontroll a terápia során. Látta, ahogy a bordavölgybe való légzés hatására laposodik a jobb oldalon lévő bordapúpja. Rájött, hogy a törzs három részre osztható, amely blokkok csavarodva és eltolódva helyezkednek el egymáshoz képest, így fontosnak tartotta visszaforgatni a szegmenteket. Évről évre tökéletesítette a terápiát.
A terápia alapját képezi, hogy mivel egy aszimmetrikus három dimenzióban bekövetkező deformitásról van szó, azt a tér mindhárom síkjában asszimetrikusan kezeli.
A Schroth terápia blokkokra osztja fel a törzset. Egymás felett három blokk helyezkedik el szimmetrikusan egészséges gerinc esetében, gerincferdülésnél viszont egymáshoz képest eltolódnak, elfordulnak. Így ez a három blokk is ennek megfelelően helyezkedik el egymáshoz képest. A blokkok bordapúpok és bordavölgyek formájában válnak láthatóvá.
A terápia célja a blokkok szimmetriájának visszanyerése. Ehhez meghatározott korrekciós alapelveket követ.
Az idiopathiás scoliosis esetében a gyakorlatokat a terapeuta mindig személyre szabottan, állítja össze. A gyakorlatok megkezdése előtt passzív és aktív korrekciót alkalmazunk, párnákat helyezünk a megfelelő területek alá, így biztosítva a gerinc optimális helyzetét a gyakorlatokhoz. Majd a páciens a már az első órákon elsajátított medence és törzskorrekciókat beállítja magának, ha szükséges tükör, illetve a terapeuta segítségével.